Rangoon

Miről beszélnek a csillagok a pagodában?
A mosolygó Buddhák feledtetnek minden földi gondot – amíg az európai embernek van rá pénze.

Rangoonra gyorsan leszáll a sötét éjszaka, de a csillagok éberen őrködnek. Wellness hotelünk kertjében sokáig gyönyörködtünk a pálmafákkal övezett tájban, a hold által megvilágított csillogó víztükörben, s a csillagokban, melyek egyre közelebb kerültek hozzánk. Mintha leszálltak volna közénk, a csillagképek egyre világosabban kirajzolódtak.

Kapcsolatok a világgal
Miután hazatértünk kirándulásunkból, a kerti medencében pihenve egy holland férfi-vendég megkínált bennünket gyümölcspéppel, melyet talpas-pohárból szívószállal lehetett fogyasztani. Megkérdezte, csatlakozhat-e hozzánk, mi szívesen fogadtuk, s a következő napokban barátnőmmel hármasban múlattuk az időt, és fogadtuk az úr kedveskedéseit. Ő kelet felé indult világjáró körútjára, s Amerikán keresztül szándékozott hazatérni. Fél évre szabadságot vett ki, közben üzleti kapcsolataira is szánva időt laptopján keresztül. Este egyikünk se akart a szobájába térni, maradtunk tehát a langy szellővel simogató kertben, és angolul társalogtunk. Barátnőm anyanyelvi szinten beszéli az angolt, az úr kemény németes-franciás akcentussal (ilyennek hallottam, lehet, hogy tévedek), magam pedig német, magyar szavakkal keverve, attól függően, kihez szólok. (Különös, hogy angol beszéd közben milyen gyakran jutnak eszembe a német kifejezések.) Természetesen adódott, hogy a csendes éjszakában asztrológiáról kezdtünk beszélgetni.

Buddhaszobrok
Az átbeszélgetett éjszaka ellenére korán indultunk a pagoda belsejének felfedezésére. A félhomályos lépcsőterekből szikrázó színekkel csillogó pillérek, tornyok, tetők, szobrok világába érkeztünk. Buddha hatalmas méretű szobrai az élet különböző szakaszaiban ábrázolják őt, Ül, fekszik, tanít a burmai emberek lágy, kedves mosolyával ajkán. Buddha tartása arra indítja a sétálókat, hogy maguk is ilyen pozíciókban pihenjenek le mellette, órákig lehet elmélkedni, a nyugalom átáramlik a szemlélődőbe. De hát mit is csinálhatna a keleti ember ilyen melegben – ha van ideje. Ugyanis lenn a város utcáin ugyanolyan végtelen nyüzsgés van, mint a világon minden nagy városban, csak több a gyalogos, a riksás, kerékpáros, udvarias mosollyal engednek utat egymásnak. Mi igen kevés időt töltöttünk a forgatagban. Kelet békéjét kerestük és meg is találtuk a Buddha-szobrok mellett.

Csillagok a napfényben
A pagoda nyitott teraszát már felforrósították a napsugarak. A látogatók színes zászlócskákat, virágokat helyeztek el a szentélyek környékén, azok is csillognak a fényben. A nyolc planéta-posztra érkeztünk. Ezek jelölik ki az iránytű állását, a hét napjait. Az egyes bolygókhoz társított állatok, madarak láthatók bennük. A hét különböző napjain született emberek a saját napjukhoz teszik le ajándékaikat. A hétfő bolygója a Hold, állata a tigris. Minthogy a hét csak hét napból áll és nyolc bolygót tartanak nyilván, a szerdát kettéosztották hajnaltól délig és déltől éjfélig tartó szakaszokra. A Nyolc Hétköznap pagodánál ugyanilyen jelképrendszer található. A keleti ember számára a csillagok, a hét napjai, az állatok, növények életük belső világuk külső megjelenési formája. Nem idegen, és nem is próbálják a maguk számára logikai magyarázatokkal érthetővé tenni. Az érzés megmarad érzésnek, a tapasztalás tapasztalásnak, az érzékszerveik még jobban éreznek, és kevesebbet agyalnak.

Minden oldalon Buddha képmását őrző szoborfülke van, felettük pedig az iránytű helyzetét, a kapcsolódó hétköznapot és bolygót képviselő állatfigura látható. A szerda reggel például a déli oldalé, a hozzá tartozó állat az elefánt, bolygója a Vénusz.
A kék ég, a nap, a csillagok szabadon tárulnak fel a világmindenség felé.

Gyermekek
A buddhista szerzeteseket igen fiatal koruktól nevelik szemlélődő életre. Mi is láttunk sárga köntösbe burkolódzó gyermekcsapatot, kopasz fejük megszokta az égető napsugár melegét. (Európai embernek nem ajánlatos fejfedő nélkül az utcára lépni, mert égetni kezdi a fejbőrét a nap.) Egy kötött kosárkában van kis tálkájuk, a kezükkel tartják, s az adományételt ebből fogyasztják el. Gyakran állnak félórákat teljes fegyelemben, békében mosolyogva, amíg nevelőik ügyeiket intézik. Nincs hová sietniük, de nem is kezdenek lökdösődni, verekedni egymással. Van ideje a játéknak, szaladgálásnak is, ők mindent fegyelmezetten csinálnak. A népes családok egy-egy gyermeket felajánlanak szerzetesnek, ez áldás a családra is, a gyermek pedig bölcsességet tanul.

Mi magunk a déli napot megelőzve visszatértünk európai környezetünkbe, s a fedett medencében való úszogatás majd masszázs után órákig aludtunk a légkondis szobában.
Dobosy Ildikó