Svedaung Pagoda

A pagodák városában is kényeztethetjük magunkat Wellness szállodában

A múlt évben Egyiptomot fedeztük fel (A szfinx tekintete http://www.harmonet.hu/cikk.php?rovat=63&alrovat=64&cikkid=8393), most a titokzatos Kelet ragadta meg figyelmünket, s barátnőmmel egy burmai kirándulásra gyűjtöttünk.


Egyik kedvenc filmem az Anna és a király oly nagyon megfogta a fantáziámat, hogy rávettem a barátnőmet, hogy jöjjön velem Burmába, valamint az összes rokonomat, hogy minden születésnapi, karácsonyi ajándék helyett segítsenek nekünk a titokzatos KELET világát megpillantani. Tavaszra összejött az induláshoz elegendő pénz, a többit pedig a véletlenre bíztuk. Mindig annyit fogunk költeni, amennyi van.

Egyszerű kis szállodában foglaltunk helyet, ámde az európaiak számára csak „luxus” szállás vehető igénybe. A hosszú út után szétnéztünk a szállodában és a parkosított kertben csillogó medencére esett tekintetünk. Még mielőtt kicsomagoltunk volna, fürdőruhára vetkőztünk, és irány a medence lágy vize!

Medencék a kertekben
Minthogy reggelre érkeztünk a szállóba, a személyzet már készítette a csodálatos reggeli fogásokat a kert épület felőli oldala mellé kirakott asztalokra. Egy-egy gyümölcsös poharat kézbe véve nyújtóztunk el a jakuzi csobogásában, félig hunyt szemmel kényeztettük bőrünket a vízzel, gyomrunkat a gyümölcsökkel. Bevezetőnek ez tökéletesen megfelelt, még nem égetett a nap, így az úszómedencében is tettünk néhány kört. Meleg víz, langyos víz váltogatásával teljesen elfelejtettük a hosszú repülőút zsibbasztó fáradtságát.

Jöhetett a bőséges reggeli, hogy utána indulhassunk felfedezni Rangoont, a fővárost. Bőséges angol reggelivel raktuk meg tányérjainkat. Saláták, felvágottak, rántotta, joghurtok, krémek, minden, amit szemünk-szánk ismerősnek látott, és mindazok, amiket csak lassan kiporciózva mertünk megkóstolni, mert elképzelni se tudtuk, miből készítették. Figyelmeztettek előre, hogy csak teát, forralt vizet igyunk, teáknak minden változata és kontinentális kávé is rendelkezésünkre állt minden mennyiségben. Késő délutánra terveztük a visszatérést a szállóba és a wellness kényeztető gyönyörei közé. Addig is kényelmes ruhát és cipőt vettünk fel a túrához.

Svedaung Pagoda
Rangoon északi részén álló pagodához indultunk. Messziről láttuk már a dombtetőn álló Svedaung Pagodát, mely egy óriási megfordított haranghoz hasonlít. Valódi aranytól csillog, szemet kápráztató fényességben, mintha a napba néznénk. Körötte, mint szolgálók állnak a kisebb tornyos épületek, mindegyik önmagában mesebeli templom, de a Sveadung fénye minden mást homályba borít. A pálmafákkal díszített dombon vörös és arany színű sárkányok, szfinxek, oroszlánok és elefántok világába hatolunk be.
Kipling így ír róla:

„tüzes napfény lágyította és mérsékelte az összes lila, rózsaszín, cinóberpiros, azúrkék, valamint égővörös árnyalatokat.”

Sztupa
A pagoda egy sztupa. A sztúpák eredetileg sírdombok voltak, aztán egyre díszesebb építmény emeltek a sírdomb fölé. A sztupa valójában maga a megvilágosodott ember jelképe, a Buddha-test, Buddha-beszéd, buddha-tudat szimbóluma. A buddhizmus terjedésével az ázsiai országok is átvették a sztúpát, de közben funkciója és kinézete megváltozott; ennek eredménye a pagoda. Hazánkban is több sztúpát emeltek a buddhista hívek: Budaörsön, Taron, Zalaszántón, Bükkmogyorósdon rendszeresen tartanak találkozókat a szentély környékén.

A Svedaung Pagodában Buddha ereklyéit őrzik és gondozzák. Harangjait szellemek őrzik, a portugálok és az angolok is megpróbálták elrabolni azokat, de a folyó szelleme megvédte és csak a burmaiaknak engedte megtalálni. Bár sokáig angolok őrizték a pagodát, ma ismét a burmaiak és a turisták találkozó helye. Nem tartanak benne istentiszteletet, de sokan járnak föl hozzá meditálni, imádkozni. Lépcsőin mindenkor tömegek telepednek meg, árusok ajánlgatják portékáikat.
A központi sztupa olyan, mint egy tűzpiramis. A négyszögletű alap lassan kerekedik ki, virághagyma formájúvá gömbölyödve. Ebből aranyszál emelkedik ki harangocskákkal csilingelve állandóan, legfelül drágakövekkel kirakott szélkakas csúcsa aranygömb.

Vacsora a kertben
Csodálatos, ámde meglehetősen fárasztó kirándulásunk után a szálloda békés szökőkútjának csobogását hallgattuk előbb a látványfürdőből, majd a hűvös tengerszerűen lejtő medencéből. A kert sarkaiban baldahinos dupla-ágyakban pihentek vagy éppen szórakoztak a vendégek, gyönyörű fiatal lányok és fiúk szolgálták a frissítőket. Akinek masszázsra volt szüksége mind az épületben, mind a kerti ágyakon megrendelhette megfelelő térítésért.

A vacsorát ismét a kertben fogyasztottuk, aki az épületben kívánt az ebédlőben vacsorázni, az bevonult átöltözni estélyi ruhába. Mi rendszerint a könnyű kerti vacsorát választottuk, s addig csobogtunk a vizekben, amíg szemünk nem jelezte, hogy újabb napok újabb kalandokat és látnivalókat ígérnek.
Dobosy Ildikó