A Krisna-tudatról
„Kertész leszek, fát nevelek…
Nem törődöm semmi mással
Csak a beojtott virággal…”
Arborétum
Krisna-völgyben most, a virágzó május idején arborétum fogad. A völgyön kívül árad a panasz, politika, világmegváltás. Aki azonban a fák növekedését figyeli, növényeket ültet, nem ér rá gengszterekkel, joggal foglalkozni, az jelen van a természet megmentésében, sőt ott van az élőlények születésénél is.
Az arborétum különböző növényfajok társítását jelenti. Nemcsak egy jól ápolt kertet, parkot jelent, hanem fák, cserjék honosítását is. Nem kell ahhoz a távoli keletre utazni, hogy himalájai, indiai élővilágot megismerjünk, elhozták hozzánk a Krisna-völgybe, csak vigyázni kell, hogy a növények megkapják a megfelelő életfeltételeket. Békét, nyugalmat, nevelő szeretetet.
A Krisna-völgy világa ezt szimbolizálja hazánkban is, és mindenütt a világon. A természet önmaga megad mindent ingyen, nem kell harcolni, küzdeni érte. Mi tesszük a dolgunkat, az állatokat, növényeket nem pusztítjuk, hanem neveljük, s ők sem szolgálnak minket, hanem társainkká lesznek munkában, pihenésben.
Filozófia
A Krisna-völgy lakóinak életvitele a Védák tanításán alapul. A Védák nem az emberi tudás összefoglaló művei, ez a tudomány a lelki világból való. Olyasféle, mint édesanyánk. Tőle tanulunk legtöbbet, nem az iskolákból. Legelőször is ő tudja megmondani, hogy ki az apánk. Ezt tőle fogadjuk el, így leszünk teljesek, ezáltal kaptunk emberi formát. A Véda az anyánk, a Brahman az ősatyánk. (Ez a gondolkodás világosan megmutatja, hogy nem köznapi értelemben kell felfognunk a Védákban olvasottakat, az istenek is szimbolikus értelműek, nem kell azt képzelni, hogy az indiaiak több istent imádnak, az istenségek a lélek alkotó elemei.)
A transzcendentális tudás világegyetemünk határain túlról származik. Mi még világegyetemünk határait sem tudjuk megismerni; a lelki világ, mely nem múlandó, nem bizonyítékokon alapszik, azt a mi világunk eszközeivel nem lehet megközelíteni.
A Krisna név az Istenség Legfelsőbb Személyiségét jelenti. Krisnától ered a Bhagavad Gítá, mely valódi védikus tudás. Azt ajánlja, hogy a kereső ember valódi tanítóhoz forduljon kérdéseivel. Eredetileg egyetlen Véda volt, s az emberek szájból fülbe: hallás után tanulták. A régi ember memóriája nem volt leterhelve ezer más anyaggal, képes volt az élet lényege felé fordulni. Homérosz és Vejnemöjnen is énekelve adta át tudását társainak a költészet időtálló nyelvezetével. Ők a valódi tudás átadására törekedtek.
Mi az Abszolút Igazság?
Az Abszolút Igazság az, akiből minden kiárad. Az Abszolút Igazság tudatos és önragyogó. Tökéletes és teljes, bármit hoz létre, az is teljes egész. S bármennyi teljes egészet hoz létre magából, mindig teljes egész marad. (Szimbolizálhatjuk ezt a szerető anyai testtel, mely nem lesz kevesebb azáltal, hogy tökéletes lényeket hoz létre.)
A tanító (ăcărya)
Pradhupăda 1896-ban született Kalkuttában, Indiában. Tanítójától azt a feladatot kapta, hogy szentelje életét a védikus tanítások terjesztésére angol nyelvterületeken. 1950-ben elfogadta a visszavonult rendet, 59-ben pedig a lemondott rendet. Ezután kiadta a Srimad Bhagavatam három kötetét, majd Amerikába ment. Itt India klasszikus filozófiájának hatvan kötetnyi fordítását írta meg.
1966 júliusában megalapította a Krisna Tudat Nemzetközi Szervezetét, s száznál több iskolát, templomokat, gazdálkodóközösségeket hoztak létre. Dallasban is megvalósult a védikus rendszerű általános és középiskolai oktatás.
Eközben Nyugat-Bengálban, Indiában is felépült egy nemzetközi kulturális központ és nemzetközi vendégház, s ennek példáján a világon mindenütt fogadnak turistákat, akik szeretnének megismerkedni a védikus életformával.
Turizmus hazánkban
A magyarországi Krisna-völgyben is szívesen látják a vendégeket. Rendszeresen fogadnak turista csoportokat, hiszen a tanítást mindazok számára hozzáférhetővé akarják tenni, akik elfogadják a Védák tanítását. (www.krisnavolgy)
Folytatjuk az Élet valódi célja című fejezettel.
2007. június 26., kedd
A SZIKH VALLÁS
A szikh vallás követői vajon Istennel egyesülnek, vagy visszatérnek a Földre?
Krisna követői
A világ nagy városait járva, Budapesten a Váci utcában is rendszeresen találkozhatunk indiai ruhába öltözött helybéli (nálunk magyar) lányokkal, fiúkkal, akik elkötelezték magukat a Bhagavad Gítá tanainak követésére, és kedves, szelíd szóval beszélgetést kezdeményeznek velünk, kis adományért könyvet adnak, s az adományból fedélnélkülieket segítenek, gyakran ingyen-konyhát rendeznek be a rászorulóknak. Ismereteik szerint az örök Igazságot szolgálják.
„Az Igazságot megtalálni annyit tesz, mint önmagunkat megvalósítani, rendeltetésünket megtalálni, azaz tökéletessé válni. Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik minden erőm, amellyel csak rendelkezem. Nagyon ritka az olyan ember, aki képességeinek határaival tisztában van.” (Gandhi: Önmegismerés 1921. nov. 17.)
Van-e fontosabb a mindenkori ember számára, mint az Igazság – a saját igazságunk, meggyőződésünk kutatása? Bármiben keressük az igazunkat, magunkat keressük, a helyünket a világban. Valahol a tudat gömbjében munkálkodhatunk a sokféleség, a szétválás irányában is, de dolgozhatunk befelé, az egyesülés, az örök emberi, a középpont irányában is. A nagy vallások mondanivalója az ember számára, hogy nem vagyunk pusztán anyag, véges létünk feloldódhat az Egyetemes Tudatban, fizikai testünkön túl részei vagyunk az örökkévalóságnak. Aki ezt megtapasztalta, annak számára megszűnik a halálfélelem, s többé nem manipulálható.
„Akinek elméje bölcsességgel telt el, Nem gyászol az élőt, éppúgy halottat sem. Tanuld meg: törhetetlen és elpusztíthatatlanAz Élet, mely létet áraszt mindenekbe….
Mert a lélek soha-soha nem született, Soha meg nem halhat, nem szűnik meg soha…”
(Bhavagad Gítá: A Magasztos Éneke)
Muszlim hódítások kora
A XVI. században Indiában a muszlim hódítással egy időben keresték az utat a világvallások egyesítésére. Minden vallás magában hordozza korának és földrajzi helyének jellegzetességeit. A hindu vallás is többször megújult már évezredek óta, Buddha maga is ilyen újító volt, de ebben a korban már a buddhizmus a kiskocsi és a nagykocsi követőire szűkült, s a hindu – muzlim hatások erősödtek meg az óriási kontinensen.
Az egyistenhit
már Egyiptomban is nagy megújulást jelentett Echnaton korában. Azóta többször is felmerült már a vallások egyesítésének gondolata. Indiában a pandzsábi Nának Csand guru (1469-1539) törekszik a hindu és a mohamedán vallás közös útját megtalálni. Megmaradt a reinkarnáció tana, hiszen a hindu lélek számára ez változtathatatlan, ámde egyszerűsíteni kell a bonyolult kasztrendszert. India mindennapi életében a Krisnáról szóló mítoszok kitörölhetetlenek voltak, ennek az Egyetlen Isten földi megtestesülései nem mondtak ennek ellent. A hindu szentháromság Brahma, Visnu, Síva a Teremtő sokszínűségét fejezte ki, aki a Bhagavad Gítá szerint is inkarnálódhatott Krisnában. Ő egyúttal az Igazság Szeretete is és a Szeretet Igazsága, aki a tökéletes testvériséget képviseli, nála mindenki egyenlő.
Nának munkájában segítőtársra lelt Kabír izlám reformerben. Ő is az egyesítésre törekedett, hiszen a nagy mogul uralkodók egész Indiára szerették volna kiterjeszteni hatalmukat, megnyerni magunknak az indiai uralkodó osztályt, valamint az indiai művészeket is. Az udvari festők egyúttal a történelem krónikásai voltak, szemtanúként festették meg a mogul udvar környezetét felismerhető módon.
A tanítványok
Nának fegyelmezett életmódot hirdetett. Követőit tanítványoknak, vagyis szikheknek nevezték. Ez a fegyelem megfelelt a mohamedán előírásoknak is. Tanítása szerint Istennek nincs alakja, de lényege mindenben benne van, ő maga a Tudatosság, Fegyelmezettség, „Nam” a neve. Nam előtt nincs osztály vagy kasztkülönbség, férfi, nő egyenlő jogú. Ez a mai napig nagy ellentétet jelent az indiai környezetben, ahol a kasztrendszert és a vallási különbségeket nem tudták a mai napig se véglegesen eltörölni.
A szikh vallás követői egyre inkább elkülönültek mind a muszlim, mind az hindu tömegektől szigorú szabályaik miatt, melyre esküt tettek, hogy életük végéig megtartják. A harccal fenyegető ellentétek hatására maguk is harcias néppé váltak, bízva a Bhagavad Gítá tanításaiban vállalták a küzdelmet meggyőződésükért. Kilenc guru követte Nánakot, s felépítették az amritszári Aranytemplomot.
A tizenhetedik század óta a szent könyv, a Granth Száhib testesíti meg a szikh vallás hajtóerejét. Észak-Indiában és szerte a világon már több mint 23 millió ember nevezi magát a vallás követőjének.
Az otthon
Minden családban van egy szoba, ahol a szent iratokat olvassák és mantráznak. Az imaterembe lépés előtt mindenki befedni a fejét, leveszi cipőjét és harisnyáját, és megmosakszik. Az egyenlőség hangsúlyozásaképp mindenki a padlón ül, a nők és a férfiak gyakran egymástól külön. Az ima után lisztből, vajból és cukorból készítik el a karáh-parsád nevű édességüket, melyet a rövid karddal (kirpan) történő kevergetés után közösen fogyasztanak el.
Az indiai szikhek már külsejükben is megkülönböztetik magukat a többi hindutól. Nem nyíratják le a hajukat, szőrzetüket, vagyis nem avatkoznak a természet rendjébe, de ápoltan tartják, fésűkkel fogják össze. Egyszerűségüket és tisztaságukat a fehér rövid nadrág is kifejezi, amit könnyű rendben tartani. Szimbolikus jelentőségű a rövid kard, mert bármikor készen állnak megvédeni igazságukat és az elnyomottak védelmét biztosítani harc árán is. Az acél karkötő pedig a puritánságot, keménységet képviseli. Legtöbbször turbánt hordanak.
Ha betöltötték a tizennegyedik életévüket, új nevet kapnak, melynek egyik tagja a férfiaknál a Szingh, vagyis Oroszlán, a nőknél a Kaur vagyis Hercegnő. Nainsukh indiai festő miniatúráin jól felismerhetően ábrázolta a 17. századi szikh viseletet. (Balvant Szingh rádzsa kilovagol kíséretével)
Szertartások
A Grant Száhib, a szent könyv felel meg a papi funkciónak. Előtte tartják meg eskükőjüket, mutatják be újszülött gyermekeiket. Fontos hely a templom, hiszen ott találkoznak, s a közelben lévő termekben járnak a gyerekek iskolába, ahol korán elsajátítják hitük, történetük lényegét
A halált az élet természetes folyományának tekintik, a hamvakat a folyóba szórják, s napokig a szent könyveket olvassák, hiszen a halott ebben az időben vagy új életre készül, vagy Istennel fog egyesülni, ami a végső Igazság.
Krisna követői
A világ nagy városait járva, Budapesten a Váci utcában is rendszeresen találkozhatunk indiai ruhába öltözött helybéli (nálunk magyar) lányokkal, fiúkkal, akik elkötelezték magukat a Bhagavad Gítá tanainak követésére, és kedves, szelíd szóval beszélgetést kezdeményeznek velünk, kis adományért könyvet adnak, s az adományból fedélnélkülieket segítenek, gyakran ingyen-konyhát rendeznek be a rászorulóknak. Ismereteik szerint az örök Igazságot szolgálják.
„Az Igazságot megtalálni annyit tesz, mint önmagunkat megvalósítani, rendeltetésünket megtalálni, azaz tökéletessé válni. Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik minden erőm, amellyel csak rendelkezem. Nagyon ritka az olyan ember, aki képességeinek határaival tisztában van.” (Gandhi: Önmegismerés 1921. nov. 17.)
Van-e fontosabb a mindenkori ember számára, mint az Igazság – a saját igazságunk, meggyőződésünk kutatása? Bármiben keressük az igazunkat, magunkat keressük, a helyünket a világban. Valahol a tudat gömbjében munkálkodhatunk a sokféleség, a szétválás irányában is, de dolgozhatunk befelé, az egyesülés, az örök emberi, a középpont irányában is. A nagy vallások mondanivalója az ember számára, hogy nem vagyunk pusztán anyag, véges létünk feloldódhat az Egyetemes Tudatban, fizikai testünkön túl részei vagyunk az örökkévalóságnak. Aki ezt megtapasztalta, annak számára megszűnik a halálfélelem, s többé nem manipulálható.
„Akinek elméje bölcsességgel telt el, Nem gyászol az élőt, éppúgy halottat sem. Tanuld meg: törhetetlen és elpusztíthatatlanAz Élet, mely létet áraszt mindenekbe….
Mert a lélek soha-soha nem született, Soha meg nem halhat, nem szűnik meg soha…”
(Bhavagad Gítá: A Magasztos Éneke)
Muszlim hódítások kora
A XVI. században Indiában a muszlim hódítással egy időben keresték az utat a világvallások egyesítésére. Minden vallás magában hordozza korának és földrajzi helyének jellegzetességeit. A hindu vallás is többször megújult már évezredek óta, Buddha maga is ilyen újító volt, de ebben a korban már a buddhizmus a kiskocsi és a nagykocsi követőire szűkült, s a hindu – muzlim hatások erősödtek meg az óriási kontinensen.
Az egyistenhit
már Egyiptomban is nagy megújulást jelentett Echnaton korában. Azóta többször is felmerült már a vallások egyesítésének gondolata. Indiában a pandzsábi Nának Csand guru (1469-1539) törekszik a hindu és a mohamedán vallás közös útját megtalálni. Megmaradt a reinkarnáció tana, hiszen a hindu lélek számára ez változtathatatlan, ámde egyszerűsíteni kell a bonyolult kasztrendszert. India mindennapi életében a Krisnáról szóló mítoszok kitörölhetetlenek voltak, ennek az Egyetlen Isten földi megtestesülései nem mondtak ennek ellent. A hindu szentháromság Brahma, Visnu, Síva a Teremtő sokszínűségét fejezte ki, aki a Bhagavad Gítá szerint is inkarnálódhatott Krisnában. Ő egyúttal az Igazság Szeretete is és a Szeretet Igazsága, aki a tökéletes testvériséget képviseli, nála mindenki egyenlő.
Nának munkájában segítőtársra lelt Kabír izlám reformerben. Ő is az egyesítésre törekedett, hiszen a nagy mogul uralkodók egész Indiára szerették volna kiterjeszteni hatalmukat, megnyerni magunknak az indiai uralkodó osztályt, valamint az indiai művészeket is. Az udvari festők egyúttal a történelem krónikásai voltak, szemtanúként festették meg a mogul udvar környezetét felismerhető módon.
A tanítványok
Nának fegyelmezett életmódot hirdetett. Követőit tanítványoknak, vagyis szikheknek nevezték. Ez a fegyelem megfelelt a mohamedán előírásoknak is. Tanítása szerint Istennek nincs alakja, de lényege mindenben benne van, ő maga a Tudatosság, Fegyelmezettség, „Nam” a neve. Nam előtt nincs osztály vagy kasztkülönbség, férfi, nő egyenlő jogú. Ez a mai napig nagy ellentétet jelent az indiai környezetben, ahol a kasztrendszert és a vallási különbségeket nem tudták a mai napig se véglegesen eltörölni.
A szikh vallás követői egyre inkább elkülönültek mind a muszlim, mind az hindu tömegektől szigorú szabályaik miatt, melyre esküt tettek, hogy életük végéig megtartják. A harccal fenyegető ellentétek hatására maguk is harcias néppé váltak, bízva a Bhagavad Gítá tanításaiban vállalták a küzdelmet meggyőződésükért. Kilenc guru követte Nánakot, s felépítették az amritszári Aranytemplomot.
A tizenhetedik század óta a szent könyv, a Granth Száhib testesíti meg a szikh vallás hajtóerejét. Észak-Indiában és szerte a világon már több mint 23 millió ember nevezi magát a vallás követőjének.
Az otthon
Minden családban van egy szoba, ahol a szent iratokat olvassák és mantráznak. Az imaterembe lépés előtt mindenki befedni a fejét, leveszi cipőjét és harisnyáját, és megmosakszik. Az egyenlőség hangsúlyozásaképp mindenki a padlón ül, a nők és a férfiak gyakran egymástól külön. Az ima után lisztből, vajból és cukorból készítik el a karáh-parsád nevű édességüket, melyet a rövid karddal (kirpan) történő kevergetés után közösen fogyasztanak el.
Az indiai szikhek már külsejükben is megkülönböztetik magukat a többi hindutól. Nem nyíratják le a hajukat, szőrzetüket, vagyis nem avatkoznak a természet rendjébe, de ápoltan tartják, fésűkkel fogják össze. Egyszerűségüket és tisztaságukat a fehér rövid nadrág is kifejezi, amit könnyű rendben tartani. Szimbolikus jelentőségű a rövid kard, mert bármikor készen állnak megvédeni igazságukat és az elnyomottak védelmét biztosítani harc árán is. Az acél karkötő pedig a puritánságot, keménységet képviseli. Legtöbbször turbánt hordanak.
Ha betöltötték a tizennegyedik életévüket, új nevet kapnak, melynek egyik tagja a férfiaknál a Szingh, vagyis Oroszlán, a nőknél a Kaur vagyis Hercegnő. Nainsukh indiai festő miniatúráin jól felismerhetően ábrázolta a 17. századi szikh viseletet. (Balvant Szingh rádzsa kilovagol kíséretével)
Szertartások
A Grant Száhib, a szent könyv felel meg a papi funkciónak. Előtte tartják meg eskükőjüket, mutatják be újszülött gyermekeiket. Fontos hely a templom, hiszen ott találkoznak, s a közelben lévő termekben járnak a gyerekek iskolába, ahol korán elsajátítják hitük, történetük lényegét
A halált az élet természetes folyományának tekintik, a hamvakat a folyóba szórják, s napokig a szent könyveket olvassák, hiszen a halott ebben az időben vagy új életre készül, vagy Istennel fog egyesülni, ami a végső Igazság.
TENZIN GYATSO
A Dalai Láma családja
A mandaláról szóló írásban elmondtuk, hogyan kapta meg a XIV. Dalai Láma az engedélyt, hogy a Kálacsakra mandalában belépést adhasson sok ezer embernek a világ minden táján. Az engedély magától Buddhától származik egyenes vonalban.
Ki hát maga a Dalai Láma, honnan származik? Kik a szülei, testvérei?
A Dalai Láma szüleinek háza szintén Lhászában volt. Az egész családot elhozták a gyermek lámával együtt. Amdóról, a szülőföldjükről mesélnek, ahol egyszerű parasztok voltak egy kis gazdaságban, mielőtt a legkisebb fiukban felismerték a Dalai Láma inkarnációját... Amdó már Kínában fekszik, Csinghaj tartományban, de lakosai csaknem kizárólag tibetiek. Szülőföldjük italát, az amdó teát nem vajjal készítik, hanem tejjel és egy kevés sóval. És még valami utal régi hazájukra: a tájszólásuk. Mindketten csak törve beszélik a központi tartományok tibeti nyelvét. A Dalai Láma tizennégy éves bátyja a tolmács, mert ő már gyerekkorában Lhászába került, és hamar megtanulta a tibeti társalgási nyelvet. Csak a szüleivel beszél még amdói tájszólásban.
Miközben a beszélgetés zajlik, szemrevételezzük vendéglátóinkat. Mindketten nagyon kellemes emberek. Rokonszenves természetességük elárulja egyszerű származásukat, de magatartásuk és viselkedésük olyan, mintha született nemesek volnának. Óriási változás egy távoli tartomány kis parasztházából hercegi rangba kerülni Lhászában! A palota, a terjedelmes birtokok most mind az ő tulajdonuk. Úgy látszik, jellemváltozás nélkül estek át életkörülményeik e hirtelen változásán. Van valami nemesi egyszerűség a „szentanyában” és sokkal intelligensebb, mint a férje. Neki talán mégis a fejébe szállt a gyors dicsőség...
És itt van a tizennégy éves fiuk, Lobszang Szamten. Élénk, értelmes, és mohó fiatalember. Kiderül, hogy a „Dalai Láma” nevet a tibetiek egyáltalán nem használják. Ez a név a mongolból származik, és lefordítva annyit jelent, hogy „tágas óceán”. A Dalai Láma tibeti nyelven a „Gyalpo Rinpocse”, ami körülbelül „nagyra becsült királyt” jelent. A szülők és a testvérek az intimebb formát használják, ha róla beszélnek: „Kündün”, ami lefordítva egyszerűen „jelenlét”-et jelent.
A „szent szülőknek” összesen hat gyermekük volt. A legidősebb fiút még jóval a Dalai Láma felfedezése előtt ugyancsak egy Buddha inkarnációjaként ismerték fel, és a tagceli kolostor lámája lett. Őt is „Rinpocsé”-nek szólították, mint minden inkarnált lámát. A korban második fiú, Gyalo Thündrup, Kínában járt iskolába, a tizennégy éves Lobszang Szamten pedig a szerzeteshivatalnoki pályára volt szánva. A Dalai Lámának fivérein kívül két nővére is van. A „szentanya” később még egy inkarnációnak adott életet, a Ngari Rinpocsénak. Három inkarnáció anyjaként egyedülálló jelenség a buddhista világban.
Nem szabad elfelejteni, hogy egész Tibetben ezen az egy családon kívül senkinek sincs joga a fiatal istenkirályt megszólítani; eltekintve a néhány apáti rangban lévő személyes szolgától.
Általános szokás ugyanis Tibet valamennyi szerzetesét „lámá”-nak nevezni. Valójában azonban csak az inkarnációk viselhetik ezt a címet, és néhány szerzetes, aki aszkéta életével vagy csodatetteivel rászolgál erre. Minden lámának előjoga az áldásadás, és úgy tisztelik őket, mint a szenteket.
Hivatalok
Lhásza lakóinak mindenre van ideje. Évszázadunk legcsúnyább betegsége, az örökös hajsza ide még nem érkezett el. Itt senki sem dolgozta agyon magát. A hivatalokban kedélyesen ment a munka. A hivatalnokok késő délelőtt jelentek meg, és kora délután már hazamentek. Ha valamelyiküknek vendégei voltak, egyszerűen elküldött egy szolgát egyik kollégájához, hogy helyettesítse.
Nők
A nők itt mit sem tudnak az egyenjogúságról, és azt hiszem, jól érzik magukat így. Órákon át szépítkeznek, átfűzik gyöngysoraikat, új szöveteket vásárolnak, és közben azon gondolkoznak, hogyan főzhetnék le X.Y nejét a legközelebbi estélyen. A háztartásban az ujjukat sem kell mozdítaniuk. Folyton egy óriási kulcscsomót hordanak magukkal méltóságuk jeleként, mert Lhászában minden csekélységet többszörösen elzárnak.
Játék
A madzsong kínai társasjáték, ami egy időben általános szenvedély volt. El voltak bűvölve tőle, napokon és éjszakákon át játszották, és közben megfeledkeztek mindenről: kötelességről, háztartásról, családról. A tét gyakran igen magas. Mindenki játszott, és időnként még a szolgák is elvesztettek néhány óra alatt mindent, amit hosszú évek munkájával kuporgattak össze. A kormány végül megsokallta, és betiltotta a játékot. Felvásárolt minden madzsongot, és a titokban játszókat súlyos pénz- és munkabüntetéssel sújtotta. Minél magasabb volt a rajtakapott személy rangja, annál nagyobb volt a büntetése. Ez használt! Az emberek sokáig sóhajtoztak és búsultak még a játék után, de betartották a tilalmat. A hierarchia hatalma mégiscsak nagy volt! Az emberek idővel aztán belátták, mennyire elhanyagoltak mindent a játékszenvedély miatt. Hamarosan más időtöltést találtak: sakkot vagy halmát játszottak, ártatlan szójátékokkal és rejtvényekkel szórakoztak.
A mandaláról szóló írásban elmondtuk, hogyan kapta meg a XIV. Dalai Láma az engedélyt, hogy a Kálacsakra mandalában belépést adhasson sok ezer embernek a világ minden táján. Az engedély magától Buddhától származik egyenes vonalban.
Ki hát maga a Dalai Láma, honnan származik? Kik a szülei, testvérei?
A Dalai Láma szüleinek háza szintén Lhászában volt. Az egész családot elhozták a gyermek lámával együtt. Amdóról, a szülőföldjükről mesélnek, ahol egyszerű parasztok voltak egy kis gazdaságban, mielőtt a legkisebb fiukban felismerték a Dalai Láma inkarnációját... Amdó már Kínában fekszik, Csinghaj tartományban, de lakosai csaknem kizárólag tibetiek. Szülőföldjük italát, az amdó teát nem vajjal készítik, hanem tejjel és egy kevés sóval. És még valami utal régi hazájukra: a tájszólásuk. Mindketten csak törve beszélik a központi tartományok tibeti nyelvét. A Dalai Láma tizennégy éves bátyja a tolmács, mert ő már gyerekkorában Lhászába került, és hamar megtanulta a tibeti társalgási nyelvet. Csak a szüleivel beszél még amdói tájszólásban.
Miközben a beszélgetés zajlik, szemrevételezzük vendéglátóinkat. Mindketten nagyon kellemes emberek. Rokonszenves természetességük elárulja egyszerű származásukat, de magatartásuk és viselkedésük olyan, mintha született nemesek volnának. Óriási változás egy távoli tartomány kis parasztházából hercegi rangba kerülni Lhászában! A palota, a terjedelmes birtokok most mind az ő tulajdonuk. Úgy látszik, jellemváltozás nélkül estek át életkörülményeik e hirtelen változásán. Van valami nemesi egyszerűség a „szentanyában” és sokkal intelligensebb, mint a férje. Neki talán mégis a fejébe szállt a gyors dicsőség...
És itt van a tizennégy éves fiuk, Lobszang Szamten. Élénk, értelmes, és mohó fiatalember. Kiderül, hogy a „Dalai Láma” nevet a tibetiek egyáltalán nem használják. Ez a név a mongolból származik, és lefordítva annyit jelent, hogy „tágas óceán”. A Dalai Láma tibeti nyelven a „Gyalpo Rinpocse”, ami körülbelül „nagyra becsült királyt” jelent. A szülők és a testvérek az intimebb formát használják, ha róla beszélnek: „Kündün”, ami lefordítva egyszerűen „jelenlét”-et jelent.
A „szent szülőknek” összesen hat gyermekük volt. A legidősebb fiút még jóval a Dalai Láma felfedezése előtt ugyancsak egy Buddha inkarnációjaként ismerték fel, és a tagceli kolostor lámája lett. Őt is „Rinpocsé”-nek szólították, mint minden inkarnált lámát. A korban második fiú, Gyalo Thündrup, Kínában járt iskolába, a tizennégy éves Lobszang Szamten pedig a szerzeteshivatalnoki pályára volt szánva. A Dalai Lámának fivérein kívül két nővére is van. A „szentanya” később még egy inkarnációnak adott életet, a Ngari Rinpocsénak. Három inkarnáció anyjaként egyedülálló jelenség a buddhista világban.
Nem szabad elfelejteni, hogy egész Tibetben ezen az egy családon kívül senkinek sincs joga a fiatal istenkirályt megszólítani; eltekintve a néhány apáti rangban lévő személyes szolgától.
Általános szokás ugyanis Tibet valamennyi szerzetesét „lámá”-nak nevezni. Valójában azonban csak az inkarnációk viselhetik ezt a címet, és néhány szerzetes, aki aszkéta életével vagy csodatetteivel rászolgál erre. Minden lámának előjoga az áldásadás, és úgy tisztelik őket, mint a szenteket.
Hivatalok
Lhásza lakóinak mindenre van ideje. Évszázadunk legcsúnyább betegsége, az örökös hajsza ide még nem érkezett el. Itt senki sem dolgozta agyon magát. A hivatalokban kedélyesen ment a munka. A hivatalnokok késő délelőtt jelentek meg, és kora délután már hazamentek. Ha valamelyiküknek vendégei voltak, egyszerűen elküldött egy szolgát egyik kollégájához, hogy helyettesítse.
Nők
A nők itt mit sem tudnak az egyenjogúságról, és azt hiszem, jól érzik magukat így. Órákon át szépítkeznek, átfűzik gyöngysoraikat, új szöveteket vásárolnak, és közben azon gondolkoznak, hogyan főzhetnék le X.Y nejét a legközelebbi estélyen. A háztartásban az ujjukat sem kell mozdítaniuk. Folyton egy óriási kulcscsomót hordanak magukkal méltóságuk jeleként, mert Lhászában minden csekélységet többszörösen elzárnak.
Játék
A madzsong kínai társasjáték, ami egy időben általános szenvedély volt. El voltak bűvölve tőle, napokon és éjszakákon át játszották, és közben megfeledkeztek mindenről: kötelességről, háztartásról, családról. A tét gyakran igen magas. Mindenki játszott, és időnként még a szolgák is elvesztettek néhány óra alatt mindent, amit hosszú évek munkájával kuporgattak össze. A kormány végül megsokallta, és betiltotta a játékot. Felvásárolt minden madzsongot, és a titokban játszókat súlyos pénz- és munkabüntetéssel sújtotta. Minél magasabb volt a rajtakapott személy rangja, annál nagyobb volt a büntetése. Ez használt! Az emberek sokáig sóhajtoztak és búsultak még a játék után, de betartották a tilalmat. A hierarchia hatalma mégiscsak nagy volt! Az emberek idővel aztán belátták, mennyire elhanyagoltak mindent a játékszenvedély miatt. Hamarosan más időtöltést találtak: sakkot vagy halmát játszottak, ártatlan szójátékokkal és rejtvényekkel szórakoztak.
KALACSAKRA
A mandala világa
A XIV. Dalai Láma kiterjesztette a buddhizmust az egész világra, hiszen rendszeresen több ezer embernek tart beavatást a Kálacsakra tantra jógába a Föld különböző részein. Szerzetesei a beavatás idején színes homokból elkészítik a mandalát, s a láma adja meg az engedélyt a belépéshez a mandalába.
Kálacsakra beavatás
A torontói National Trade Centre hatalmas termében gyülekeztek a különböző népek ezrei, hogy részt vegyenek a szertartáson. A szertartás maga általában három nap, de előkészületekkel együtt tíz napot vesz igénybe. A világba szétszórt tibetiek évekig dolgoznak azért, hogy jelenlegi lakóhelyük közelében megtarthassák a beavatást. Egy évvel korábban már lehet jelentkezni, befizetik az adományokat, és ezzel kijelölik az előadóteremben és az étkezőteremben (sátorban) azt az ülőhelyet, hol a szertartás idején tartózkodni fognak. Szállásról mindenki magának gondoskodhat, de a környék szállodái és lakossága is felkészül a fogadásra. Néhányan azonban az étkezősátorban vernek tanyát hálózsákjukkal. Víz általában van a közelben – folyó, patak, ivóvíz, kutak -, ahol tisztálkodni lehet. A szülők gyerekeikkel együtt indulnak útnak, az előadóterembe is bemehetnek a gyerekek, az asszonyok szoptatnak előadás közben, hiszen a hangosítót a gyerekek zümmögése se tudja közömbösíteni. Általában angol nyelven történik az előadás, a láma tibeti nyelven beszél, angolra fordítják, de lehet német, francia, spanyol, olasz nyelvű fordító fülhallgatókat is bérelni. Az utolsó napon feláll a láma, és angolul felel az előzetesen feltett kérdésekre. Fiatal tibeti férfiak népviseleti ruhában ügyelnek a rendre, vezetik ki a gyerekeket, ha szükséges, és mindazt, amit kézrátéttel kell elvégezni, ők adják át a hallgatóságnak.
A tan átadása
Egy évvel azután, hogy Buddha megvilágosodott, megtért Shambalába Davazangpo királyhoz, aki Sivána Land Helden élt. Buddha itt tanította a Kálacsakra tantrát. Készítettek egy háromdimenziós mandalát (épület) a Kálacsakrához, és tanították a királyságban élő minden embert.
Shambala hét királyán keresztül 25 tanítóig vezetett a tantra útja. Az első tanító, Rigdal Jampal drakpa tiszta kinyilatkoztatást kapott. A huszadik tanító elhozta a tanítást Shambalából Indiába. Az indiai Pandit kommentálta ezt saját hazája számára. Huszonöt fordító kidolgozta a meditációs gyakorlatot és átvitte Tibetbe a 13. században, Buton idejében. Ezt gyakorolták a dalai lámák, s ezen keresztül jutott el a XIV. Dalai Lámához. Így egyenes úton jutott el a transzmisszió jelen korunkig.
A mandala
A Kálacsakra mandalája tehát eredetileg egy épület. A térben egymás fölött helyezkedik el a három szint. Ez megfelel a Test, a Beszéd és az elme hármasságának. Legbelül egy nyolcszirmú lótusz közepén áll a négyarcú, huszonnégy karú Kálacsakra, testét pradnyája (hitvese) Visvamátá öleli át. Szeretkező pózban vannak. A lótusz körüli szinten az ötös buddhacsalád és hitveseik foglalnak helyet.
A Beszéd-mandalában látható nyolc lótusz közepén álló négykarú istennőket összesen hatvannégy istennő veszi körül.
A Test-mandala palotájában tizenkét lótuszkör központi istenségei az év tizenkét hónapját fejezi ki. A teljes mandala-palotát a négy elemet jelképező koncentrikus körök határolják.
A kép sarkainak külső köreiben Kálacsakra három különböző megjelenési formája és Vadzsrabhairava láthatók. A felső sorban a Kálacsakra tanítás hagyományát képviselő indiai és tibeti mesterek sora, és a tanításba beavatott Szakja lámák helyezkednek el.
Beavatás
Kezdetben a tanítványt felveszik a mandalába, ott vizualizálja házastársát. Mint gyermek születik meg, a láma az édesanyja, aki gondoskodik róla, előkészíti öntudatának érettségét.
A Víz-beavatásban megmossák a gyermeket. A magültetés elmefolyamatában kifejlődik a fejtetőn a Buddha-nyílás. A Korona-Zászló beavatásban kikel a mag. (Ez hasonló a füllyukasztáshoz, az ékszerviseléshez. A negyedik a Vadzsra-Harang-beavatás, ez a gyermek első szavaihoz hasonlít. Az ötödikben választhatsz meditációs gyakorlatot. A hatodikban titkos nevet kap a tanítvány. A hetedik az Engedély-beavatás, mellyel beléphet a rítusba, ez hasonló a gyermek első olvasásleckéjéhez.
A mandala tehát egy térbeli rendszer, amelynek középpontja a mítikus Világuralkodó a Csakravartin palotája.
A XIV. Dalai Láma kiterjesztette a buddhizmust az egész világra, hiszen rendszeresen több ezer embernek tart beavatást a Kálacsakra tantra jógába a Föld különböző részein. Szerzetesei a beavatás idején színes homokból elkészítik a mandalát, s a láma adja meg az engedélyt a belépéshez a mandalába.
Kálacsakra beavatás
A torontói National Trade Centre hatalmas termében gyülekeztek a különböző népek ezrei, hogy részt vegyenek a szertartáson. A szertartás maga általában három nap, de előkészületekkel együtt tíz napot vesz igénybe. A világba szétszórt tibetiek évekig dolgoznak azért, hogy jelenlegi lakóhelyük közelében megtarthassák a beavatást. Egy évvel korábban már lehet jelentkezni, befizetik az adományokat, és ezzel kijelölik az előadóteremben és az étkezőteremben (sátorban) azt az ülőhelyet, hol a szertartás idején tartózkodni fognak. Szállásról mindenki magának gondoskodhat, de a környék szállodái és lakossága is felkészül a fogadásra. Néhányan azonban az étkezősátorban vernek tanyát hálózsákjukkal. Víz általában van a közelben – folyó, patak, ivóvíz, kutak -, ahol tisztálkodni lehet. A szülők gyerekeikkel együtt indulnak útnak, az előadóterembe is bemehetnek a gyerekek, az asszonyok szoptatnak előadás közben, hiszen a hangosítót a gyerekek zümmögése se tudja közömbösíteni. Általában angol nyelven történik az előadás, a láma tibeti nyelven beszél, angolra fordítják, de lehet német, francia, spanyol, olasz nyelvű fordító fülhallgatókat is bérelni. Az utolsó napon feláll a láma, és angolul felel az előzetesen feltett kérdésekre. Fiatal tibeti férfiak népviseleti ruhában ügyelnek a rendre, vezetik ki a gyerekeket, ha szükséges, és mindazt, amit kézrátéttel kell elvégezni, ők adják át a hallgatóságnak.
A tan átadása
Egy évvel azután, hogy Buddha megvilágosodott, megtért Shambalába Davazangpo királyhoz, aki Sivána Land Helden élt. Buddha itt tanította a Kálacsakra tantrát. Készítettek egy háromdimenziós mandalát (épület) a Kálacsakrához, és tanították a királyságban élő minden embert.
Shambala hét királyán keresztül 25 tanítóig vezetett a tantra útja. Az első tanító, Rigdal Jampal drakpa tiszta kinyilatkoztatást kapott. A huszadik tanító elhozta a tanítást Shambalából Indiába. Az indiai Pandit kommentálta ezt saját hazája számára. Huszonöt fordító kidolgozta a meditációs gyakorlatot és átvitte Tibetbe a 13. században, Buton idejében. Ezt gyakorolták a dalai lámák, s ezen keresztül jutott el a XIV. Dalai Lámához. Így egyenes úton jutott el a transzmisszió jelen korunkig.
A mandala
A Kálacsakra mandalája tehát eredetileg egy épület. A térben egymás fölött helyezkedik el a három szint. Ez megfelel a Test, a Beszéd és az elme hármasságának. Legbelül egy nyolcszirmú lótusz közepén áll a négyarcú, huszonnégy karú Kálacsakra, testét pradnyája (hitvese) Visvamátá öleli át. Szeretkező pózban vannak. A lótusz körüli szinten az ötös buddhacsalád és hitveseik foglalnak helyet.
A Beszéd-mandalában látható nyolc lótusz közepén álló négykarú istennőket összesen hatvannégy istennő veszi körül.
A Test-mandala palotájában tizenkét lótuszkör központi istenségei az év tizenkét hónapját fejezi ki. A teljes mandala-palotát a négy elemet jelképező koncentrikus körök határolják.
A kép sarkainak külső köreiben Kálacsakra három különböző megjelenési formája és Vadzsrabhairava láthatók. A felső sorban a Kálacsakra tanítás hagyományát képviselő indiai és tibeti mesterek sora, és a tanításba beavatott Szakja lámák helyezkednek el.
Beavatás
Kezdetben a tanítványt felveszik a mandalába, ott vizualizálja házastársát. Mint gyermek születik meg, a láma az édesanyja, aki gondoskodik róla, előkészíti öntudatának érettségét.
A Víz-beavatásban megmossák a gyermeket. A magültetés elmefolyamatában kifejlődik a fejtetőn a Buddha-nyílás. A Korona-Zászló beavatásban kikel a mag. (Ez hasonló a füllyukasztáshoz, az ékszerviseléshez. A negyedik a Vadzsra-Harang-beavatás, ez a gyermek első szavaihoz hasonlít. Az ötödikben választhatsz meditációs gyakorlatot. A hatodikban titkos nevet kap a tanítvány. A hetedik az Engedély-beavatás, mellyel beléphet a rítusba, ez hasonló a gyermek első olvasásleckéjéhez.
A mandala tehát egy térbeli rendszer, amelynek középpontja a mítikus Világuralkodó a Csakravartin palotája.
HEGEDŰS MIKLÓS
Hegedűs Miklós festőművész kiállításához
„Képeket fest, és a kép még születése pillanatában mentes a lehúzó erőktől. Ám, mire elkészül, végtelen távolságba kerül az Eredettől. Lehullott a földre, most sem sikerült láthatóvá tenni a Láthatatlant. Megint eltűnt a láng, maradt csupán a hamu.
Ám egy kicsi színfoltba váratlanul életre kel a tiszta öröm, ami a magáról elfeledkezett, s a Világ fényébe oldódott Léleknek adatott vigasztalás. S ekkor a szív megérti a Szín időtlen üzenetét.
Ezt az üzenetet szeretné átadni a festő a képbe rejtve mindazoknak, akiknek útja erre vezet. Legyen a kép vigasztalás, hordozza a láthatatlan Láng üzenetét, segítsen a Fényre rátalálni.”
Hegedűs Miklós festészete pontosan ezeket az intuíciókat hordozza, hiszen ő maga írta ezeket a gondolatokat. Miként évekkel ezelőtt megfogalmazta: a tehetséget az ember kapja, az mennyei kegyelem. Ám ha évek múlva még mindig munkálkodik vele, érzi, hogy kifogyott, s az energiát most már magának kell újrateremteni. Ez az állhatatosság, mely a legnagyobbakat jellemzi. Az Istenkereső ember nem áll meg depresszív, üres pillanatainál.
Miért fest az ember?
– teszi fel a kérdést szinte minden művész, ha nem galériákban, múzeumokban gondolkodik, sőt egyúttal négy gyermek édesapja. Hegedűs Miklós hisz a művészet jelentőségében állhatatosan, keresve a pythagoraszi harmóniát, mely magasabb rezgésekbe emeli fel az egész emberiséget. Ez a mindennapok embere számára lehet bolondság, de még a kemény közgazdász is, ha külföldre megy, töltekezésül felkeresi a művészetek palotáit, a múzeumokat. A művész pedig otthagyja jól kereső állását, vándorsipkát vesz föl, s kinn a természetben találja meg azt az energiát, mely újabb munkákra serkenti.
A természet
Hegedűs Miklós évekig járta az országot Szemadám Györggyel madarakat lesve, fényképezve, majd ezek megjelentek képeiken is. Nem nyers mindennapi valóságukban, hanem a madárság lényegét keresve, madárrá válva. A nagy francia katedrálisok útján születtek a Katedrálisok fényei sorozat képei. Lányával rendszeresen látogatta ezeket a középkori templomokat, a chartre-i, laoni Notre-Dame-okat.
Nemcsak szívével, de szellemével is kutatja a nagy elődöket. Goethe színtanát oktatja a tanárképző főiskolán, Goethe írásait képekkel illusztrálva fordítja magyarra. (Goethe: A növények metamorfózisa)
Szemadám György ezzel a Jorgosz Szeferisz idézettel jellemzi őt:
„A test meghal, a víz megzavarodik, a lélek tétovázik, és a szél felejt, felejt szakadatlan; de a Láng nem változik.”
Az alkimista
Hegedűs Miklós olyanná válik műtermében, mint az egykori alkimisták. Maga tisztítja le a falemezeket, hogy festeni lehessen rájuk, keretet farag, s növényi kivonatokból készít festékeket. Tanulmányozza a növények életét, színeit, átváltozásait, s három kisgyermekét ugyancsak rendszeresen viszi az erdőkbe, hegyek közé, hogy a természet energiáit ott ismerjék meg közvetlenül, figyeljék, óvják a természetet.
A barlang
S ahogyan egy takaró bokor mögött, két lehajló ág nyílásában hihetetlen természeti csodákat fedezhetünk fel, Hegedűs Miklós képein is egy-egy nyílás olyanná válik, mint Aladin kincses barlangja. Sötét lyuknak látszik, s belül ragyogó fény tölti be, ott lakik a szellem, aki hívásra jön elő. Így lehet meglátogatni Miklós polgári egyszerűségű lakását, s ha előhívjuk a szellemet, a világ minden kincsét megpillanthatjuk képek, írások formájában. Váratlan kereszteződésekben bukkan fel vásznain a nappal és az éjszaka, az évszakok sodrása, áramló vizeken hajózó vándorok, s újabban igen gyakran a gyermek-várás sötétvörösből kékbe virágzó formái. A szív vérvörös színe ez, vagy éppen az anyaméh misztikus sejtetése, majd a lassan felépülő kis embertest felsejlett formái: mindez eggyé válik a festészetben, hiszen a magzat átéli az egyedfejlődés minden fokozatát, s a kutató ember lelkében tudatossá válik.
„Képeket fest, és a kép még születése pillanatában mentes a lehúzó erőktől. Ám, mire elkészül, végtelen távolságba kerül az Eredettől. Lehullott a földre, most sem sikerült láthatóvá tenni a Láthatatlant. Megint eltűnt a láng, maradt csupán a hamu.
Ám egy kicsi színfoltba váratlanul életre kel a tiszta öröm, ami a magáról elfeledkezett, s a Világ fényébe oldódott Léleknek adatott vigasztalás. S ekkor a szív megérti a Szín időtlen üzenetét.
Ezt az üzenetet szeretné átadni a festő a képbe rejtve mindazoknak, akiknek útja erre vezet. Legyen a kép vigasztalás, hordozza a láthatatlan Láng üzenetét, segítsen a Fényre rátalálni.”
Hegedűs Miklós festészete pontosan ezeket az intuíciókat hordozza, hiszen ő maga írta ezeket a gondolatokat. Miként évekkel ezelőtt megfogalmazta: a tehetséget az ember kapja, az mennyei kegyelem. Ám ha évek múlva még mindig munkálkodik vele, érzi, hogy kifogyott, s az energiát most már magának kell újrateremteni. Ez az állhatatosság, mely a legnagyobbakat jellemzi. Az Istenkereső ember nem áll meg depresszív, üres pillanatainál.
Miért fest az ember?
– teszi fel a kérdést szinte minden művész, ha nem galériákban, múzeumokban gondolkodik, sőt egyúttal négy gyermek édesapja. Hegedűs Miklós hisz a művészet jelentőségében állhatatosan, keresve a pythagoraszi harmóniát, mely magasabb rezgésekbe emeli fel az egész emberiséget. Ez a mindennapok embere számára lehet bolondság, de még a kemény közgazdász is, ha külföldre megy, töltekezésül felkeresi a művészetek palotáit, a múzeumokat. A művész pedig otthagyja jól kereső állását, vándorsipkát vesz föl, s kinn a természetben találja meg azt az energiát, mely újabb munkákra serkenti.
A természet
Hegedűs Miklós évekig járta az országot Szemadám Györggyel madarakat lesve, fényképezve, majd ezek megjelentek képeiken is. Nem nyers mindennapi valóságukban, hanem a madárság lényegét keresve, madárrá válva. A nagy francia katedrálisok útján születtek a Katedrálisok fényei sorozat képei. Lányával rendszeresen látogatta ezeket a középkori templomokat, a chartre-i, laoni Notre-Dame-okat.
Nemcsak szívével, de szellemével is kutatja a nagy elődöket. Goethe színtanát oktatja a tanárképző főiskolán, Goethe írásait képekkel illusztrálva fordítja magyarra. (Goethe: A növények metamorfózisa)
Szemadám György ezzel a Jorgosz Szeferisz idézettel jellemzi őt:
„A test meghal, a víz megzavarodik, a lélek tétovázik, és a szél felejt, felejt szakadatlan; de a Láng nem változik.”
Az alkimista
Hegedűs Miklós olyanná válik műtermében, mint az egykori alkimisták. Maga tisztítja le a falemezeket, hogy festeni lehessen rájuk, keretet farag, s növényi kivonatokból készít festékeket. Tanulmányozza a növények életét, színeit, átváltozásait, s három kisgyermekét ugyancsak rendszeresen viszi az erdőkbe, hegyek közé, hogy a természet energiáit ott ismerjék meg közvetlenül, figyeljék, óvják a természetet.
A barlang
S ahogyan egy takaró bokor mögött, két lehajló ág nyílásában hihetetlen természeti csodákat fedezhetünk fel, Hegedűs Miklós képein is egy-egy nyílás olyanná válik, mint Aladin kincses barlangja. Sötét lyuknak látszik, s belül ragyogó fény tölti be, ott lakik a szellem, aki hívásra jön elő. Így lehet meglátogatni Miklós polgári egyszerűségű lakását, s ha előhívjuk a szellemet, a világ minden kincsét megpillanthatjuk képek, írások formájában. Váratlan kereszteződésekben bukkan fel vásznain a nappal és az éjszaka, az évszakok sodrása, áramló vizeken hajózó vándorok, s újabban igen gyakran a gyermek-várás sötétvörösből kékbe virágzó formái. A szív vérvörös színe ez, vagy éppen az anyaméh misztikus sejtetése, majd a lassan felépülő kis embertest felsejlett formái: mindez eggyé válik a festészetben, hiszen a magzat átéli az egyedfejlődés minden fokozatát, s a kutató ember lelkében tudatossá válik.
A szfinx
A szfinx
A szfinx a gízai fennsíkon faragott egyetlen szikla. Ezt a helyet az ősi halottas-könyvben Rosettau-nak nevezik. 80 méter hosszú, 13 méter széles, és 20 méter magas. A test kialakításakor hatalmas kőtömböket faragtak le belőle. Ez az ókor rejtélyes alkotása, mely még ma is áll.
A szfinx oroszlántestével éppen az egyenlítő fölött 30 fokra a 30. keleti hosszúsági körön fekszik. Ez a Föld egyik leginkább diamágneses pontja. A földet itt és a 30. déli körön elektromágneses mező veszi körül.
Egy szabályos mértani mező körbeveszi a Földet. Egyenlő távolságú vonalakból áll, ezeken mozog az energia, amely életben tartja. Mátrixot alkotnak (Hartman vonalak), melyeknek számos neuralgikus pontja van. Természetes energetikai örvényeket hoznak létre, melyek képesek levitációt és súlytalanságot előidézni. A Bermuda háromszög, a Sárkány és az Ördögháromszög elismert diamágneses pontok. A piramisok és néhány ország katonai bázisai ezeken a pontokon találhatók. Az örvényeken dimenzionális kapuk jönnek létre, melyek napéjegyenlőség idején naplementekor nyílnak ki és záródnak be.
Maat a napéjegyenlőség az egyensúly és igazság istennőjének kapuja volt. A Kheops piramist ennek a tudásnak alapján építették, hogy spirituális tudást generáljon. Itt megkapták a bolygó összesűrített energiáit és nagyon magas rezgésszámot értek el,
A szfinxet Abu-hol-nak nevezték, vörösre festették. IV. Tutmózisz az ie. 15. században ünnepelte kiásásának ünnepét. A szobor az idők kezdete óta áll ott. IV. Tutmózis álmában találkozott a szfinxszel, aki megígérte neki, hogy fáraóvá teszi, ha kiszabadítja a nyakig érő homokból. Évezredekig állt homokban, többször elrendelték a megtisztítását, de aztán újból elhanyagolták. Feje kelet felé néz, évezredek óta szemléli a napfelkeltét, ahol napéjegyenlőség idején a nap felkel. 12 ezer évvel ezelőtt az Oroszlán csillagképet figyelte éjszakánként, ez megmagyarázhatja oroszlán formáját.
Egyiptom első uralkodói Hórusz követői, megvilágosodottak voltak. Aztán következtek a Bölcsek 13 ezer éven át. Az Atlantiszi kor idején élt egy olyan civilizáció Egyiptomban, amely új ciklust indított el a megörökölt tudás segítségével. A szfinxet a Hórusz-szem iskola papjai készítették a dinasztiák előtti korszakban.
Sok életen keresztül kell értékelni döntéseink következményeit, megtaláljuk a tisztelet és a tolerancia útját, mely harmóniához vezet. A fejlődés több életen keresztül vezet a megvilágosodáshoz. 12921 évvel ezelőtt jött az új kezdet. Azt a bizonyosságot testesíti meg, hogy létezik magasabb rendű bölcsesség.
A szfinx-templomot közvetlenül a szfinx elé építették, a Völgy-templom a Nílusra nézett. Abidoszi Ozíris templom. Masszív kőtömbökből épültek két szimmetrikus bejárattal fallal körül véve. A tömbök átlagos súlya 50 tonna. A tömbök nem egyformák, de milliméterre illenek a fölöttük lévő tömbhöz. A sarokköveket speciális módon faragták ki, hogy az épület energiája mindkét oldalra akadály nélkül eljuthasson. A sarok olyan összekötő elem, mely lehetővé teszi a folyadékok és energiák áramlását. A terasz tetejéről az egész tájat be lehet látni. A padlózat alabástromból készült. A tetőről jövő sugár éppen a szobrokra esett, mint a karnaki templomban is. Az özönvíz után kezdték használni a Hórusz-szem iskola papjainak szertartásaira. A napéjegyenlőség idején kihelyezték a templom teraszára az aranybárkát a a naplemente és a szfinx szemsugarát összekötő vonalon. Itt tartottak ünnepségeket a szfinx szeme előtt, éjszaka pedig feljöttek az Oroszlán csillagai. (Ezeket Kefren fáraónak tulajdonították, de sokkal korábbiak. A templom Kr.e. 4300 évvel ezelőtt keletkezett. Kefren csak újjáépíttette.
Alsó-Egyiptom hieroglikus jele a méh. Memfisz alapítója egyesítette a két Egyiptomot.
Hórusz szeme – az élet világa
A hieroglifák betűírást jelentenek. Onnan kell olvasni, amerre a madarak feje fordul. Mássalhangzókat használtak. Van olyan írás is, amely fogalmakat használ. Az agyban létrejött képek alapján használják a fogalmakat. A madár a repülés, a sólyom: kiváló látás. Azt az élményt kell felidéznie, amit a formája kelt. A testrészek tevékenységeket jelentenek. Két felemelt kar az imádkozást idézi. Két kéz mindig tevékenység.
Hieratikus írás is volt hivatalos és kereskedelmi közegben.
Demotikus írás Kr. E. 700 körül szinte gyorsírás.
Könnyebb megérteni a gondolatokat, ha történetekké alakítjuk őket.
A Szfinx tekintete
Egyiptom vallása egyistenhitű. Akiket mi isteneknek vélünk, szimbólumai az emberi tudat különböző állomásainak. Hosszú időnek kellett eltelnie az emberiség történetében, hogy megfejtsék az egyiptomi írást: arra a tudati szintre kellett eljutni, amelyben születtek.
Barátnőm, Ági fogadott fia, Karcsi felhívott, tudom-e mit szeretne anyja névnapjára ajándékul. Ági délelőtt iskolában tanít, délután az Auchanban kristályokkal foglalkozik, nincs olyan igénye, amit ki ne elégíthetne egyszerűbben és olcsóbban, mint sokan mások. Őt is leginkább lebeszélném drága ajándékok vásárlásáról: vegye meg mindenki magának azt, amire szüksége van.
De hát mégiscsak kellett valamit mondanom Karcsinak, ha már hozzám fordult.
- Szeretne elmenni Egyiptomba.
- Rendben – felelte Karcsi, és mikor akartok menni?
Úgy Jártam, mint Arany János, amikor Petőfi felajánlotta neki a barátságát. Nem elég a jutalom – írta – hát még a ráadás, „drága jobb kezed osztályosa vagyok”. Erről nem volt szó.
Ámde, ha Karcsi azt mondja, hogy megyünk, akkor nincs vitának helye.
Ágival nehezebb volt megbirkózni, hiszen őszerinte költőpénz is kell, azt pedig honnan teremtse elő. De itt már összekötöttem őket telefonon.
- Mennyi kéne, hogy legyen? – kérdezte Karcsi.
- Ne viccelj, legalább egy százas, kinek van arra pénze? – morgott a barátnőm.
- Küldöm a százast és a foglalást Interneten a bankszámládra most rögtön – jött a válasz a túloldalról, s Karcsi megszakítva a vitát, letette a kagylót. Néhány perc múlva beléptem a bankfiókomba, és ott volt a két százas a számlámon, a levelezőmön pedig a foglalás. Hát vissza már nem küldjük, az biztos.
Húsvéti szünidőben tehát Egyiptomba utaztunk. Ági először is a Szfinxet akarta látni, azonnal befizettünk arra a kirándulásra is megérkezésünk után.
A szfinx
A Szfinx a gízai fennsíkon faragott egyetlen szikla. Ezt a helyet az ősi halottas-könyvben Rosettau-nak nevezik. Az oroszlántestű, emberfejű világőr 80 méter hosszú, 13 méter széles, és 20 méter magas. A test kialakításakor hatalmas kőtömböket faragtak le belőle. Ez az ókor egyik rejtélyes alkotása, mely még ma is áll.
A Szfinx oroszlántestével éppen az egyenlítő fölött 30 fokra a 30. keleti hosszúsági körön fekszik. Ez a Föld egyik leginkább diamágneses pontja. A földet itt és a 30. déli körön elektromágneses mező veszi körül.
Egy szabályos mértani hálózat körbeveszi a Földet. Egyenlő távolságú vonalakból áll, ezeken mozog az energia, amely a Földet életben tartja. Mátrixot alkotnak (Hartman vonalak), melyeknek számos neuralgikus pontja van. Természetes energetikai örvényeket hoznak létre, melyek képesek levitációt és súlytalanságot előidézni. A Bermuda háromszög, a Sárkány- és az Ördögháromszög elismert diamágneses pontok. A piramisok és néhány ország katonai bázisai ezeken a pontokon találhatók. Az örvényeken dimenzionális kapuk jönnek létre, melyek napéjegyenlőség idején naplementekor nyílnak ki és záródnak be.
Maat a napéjegyenlőség az egyensúly és igazság istennőjének kapuja volt. A Kheops piramist ennek a tudásnak alapján építették, hogy spirituális tudást generáljon. Itt megkapták a bolygó összesűrített energiáit, és nagyon magas rezgésszámot értek el,
A Szfinxet Abu-hol-nak nevezték, vörösre festették. IV. Tutmózisz az ie. 15. században ünnepelte kiásásának ünnepét. A szobor az idők kezdete óta áll ott. IV. Tutmózis álmában találkozott a Szfinxszel, aki megígérte neki, hogy fáraóvá teszi, ha kiszabadítja a nyakig érő homokból. Évezredekig állt homokban, többször elrendelték a megtisztítását, de aztán újból elhanyagolták. Az újkorban Napoleon rendelte el a kiásását. Feje kelet felé néz, évezredek óta szemléli a napfelkeltét napéjegyenlőség idején. 12 ezer évvel ezelőtt az Oroszlán csillagképet figyelte éjszakánként, ez megmagyarázhatja oroszlán formáját.
Atlantiszi bölcsesség
Egyiptom első uralkodói Hórusz követői, megvilágosodottak voltak. Aztán következtek a Bölcsek 13 ezer éven át. Az Atlantiszi kor idején élt egy olyan civilizáció Egyiptomban, amely új ciklust indított el a megörökölt tudás segítségével. A Szfinxet minden bizonnyal a Hórusz-szem iskola papjai készítették a dinasztiák előtti korszakban.
Újabb testet-öltések
Az egyiptomi írások szerint sok életen keresztül kell értékelni döntéseink következményeit, megtaláljuk a tisztelet és a tolerancia útját, mely harmóniához vezet. A fejlődés több életen keresztül vezet a megvilágosodáshoz. 12 921 évvel ezelőtt jött az új kezdet. A Szfinx azt a bizonyosságot testesíti meg, hogy létezik magasabb rendű bölcsesség.
Bölcsesség-templomok
A Szfinx-templomot közvetlenül a szfinx elé építették, a Völgy-templom a Nílusra nézett. A harmadik bölcsesség őrző az abidoszi Ozíris templom. Masszív kőtömbökből épültek két szimmetrikus bejárattal, fallal körül véve. A tömbök átlagos súlya 50 tonna. A tömbök nem egyformák, de milliméterre illenek a fölöttük lévő tömbhöz. A sarokköveket speciális módon faragták ki, hogy az épület energiája mindkét oldalra akadály nélkül eljuthasson. A sarok olyan összekötő elem, mely lehetővé teszi a folyadékok és energiák áramlását. A terasz tetejéről az egész tájat be lehet látni. A padlózat alabástromból készült. A tetőről jövő sugár éppen a szobrokra esett, mint a karnaki templomban is. Az özönvíz után kezdték használni a Hórusz-szem iskola papjainak szertartásaira. Napéjegyenlőség idején kihelyezték a templom teraszára az aranybárkát a napkelte és a szfinx szemsugarát összekötő vonalon. Itt tartottak ünnepségeket a szfinx szeme előtt, éjszaka pedig láthatóvá váltak az Oroszlán csillagai. (Ezeket sokáig Kefren fáraónak tulajdonították, de sokkal korábbiak. Kefren csak újjáépíttette őket.)
A következő napon meglátogattuk Oziriszt, a reinkarnáció urát.
A női princípium szerepe Egyiptomban
Barátnőm fia, Karcsi, egyiptomi túrára fizetett be minket, s minthogy a női princípium megnyilvánulását kutattuk a Teremtés misztériumában, felkerestük azokat a helyeket, amelyek tízezer évvel ezelőtt a női bölcsességet voltak hivatva megjeleníteni.
Mint előző cikkünkben írtuk (A Szfinx tekintete, 05.12.20 Mágikus helyek) Egyiptom vallása egyistenhitű. Akiket mi isteneknek vélünk, szimbólumai az emberi tudat különböző állomásainak.
Ízis hozta létre a spiritualitást. Ő a női princípium. A férfi és női princípium egyenlően érvényesült az egyiptomi civilizációban. Ők tettek rendet a káoszban és őrizték annak tökéletes egységét. Az egyetlen istennek két formája van: a bölcsesség, a tudás, ezek a férfi princípiumok és a végtelen szeretettel megnyilvánuló női anyag.
Mielőtt a világ megnyilvánult, az istennek ez a két része létezett. Ezek Atum (férfi) és Nun (nő) működésbe hozza isteni akaratát. Így lesz Ptah és Szekmet. Ez ugyanaz az isten más névvel, más tulajdonságokkal.
Hathor temploma
Az északi sark fölötti csillag, a Sarkcsillag jelképezte azt az anyai erőt mely létrehozta az életet megteremtő anyagot. Hathor temploma a női alkotórésznek lett szentelve. A templom tengelye a Drakónisz csillagkép felé néz. A falak tartották távol az élet ellenségét, mely örökre fenn akarta tartani önmagát. A főbejáratot az északi oldalra helyezték. A tájolással minden esetben meg lehetett találni a Drákóniszt.
Az Alfa Drakónisztól 90 fokra találtak egy újabb jelentős csillagot, ezt Szíriusznak nevezték el. Ez volt Ízisz jelképe. Tiszteletére kijelölték a második bejáratot. Ez a bejárat keretezte azt a helyet, ahol a Szíriusz június 21-én a nyári napforduló idején felkelt. A papok tanulmányozták a csillagok mozgását és az energiájuk által létrehozott folyamatokat. Következtetéseiket a falakra vésték. A Szíriuszt, Ízis jelképét Kutyacsillagnak nevezték, s az Orion mögött található. Megjelenése a Nílus áradását jelezte. Negyven napig, az áradás idején volt látható. Ezzel nagyon fontossá lett az egyiptomiak számára. Az évet három évszakra osztották. A Szíriusz és a Nap megjelenésekor a nyári napfordulón meggyújtották a tüzet a templom tetején az egész ország számára.
Hathort a betegek védelmezőjének is nevezték, szanatóriumot építettek tiszteletére, és az orvosok tudásuk szerint mindent megtettek gyógyulásukért.
Hórusz születésének kápolnája
Ezt a kápolnát Az időszámításunk kezdetén a rómaiak építették. A falakon szerelmi jeleneteket láthatunk Ízisz és Ozírisz között, majd Ozírisz fiának születését és neveltetését. Bész istennő volt a szülő nők védelmezője, jelen volt és segített a szülésnél. Az oszlopokon jelenik meg a képe.
A Hórusz-templom bejáratán, az oszlopfőkön Hathor arcai láthatók. Mindegyik egy-egy világtáj felé néz. A templom falai domborművekkel vannak borítva, melyek megmagyarázzák a világegyetem értelmét, a reinkarnáció jelentőségét, és a szuperlénnyé válás módját.
A közemberek a házaikat a templom köré építették, így a mindennapi életben is helyet kapott a megvilágosodott papok bölcsessége.
Karnaki templom
Az Élet Csarnokában írnokok dolgoztak papiruszokon. A csillagászati feljegyzések mind másolatba kerültek, így megmaradhattak a perzsa pusztítás ideje után is. Innen juthatunk a Jelenések Csarnokába, mely egy hat oszlop által alátámasztott kamra.
Ozírisz kápolnájában megismerhetjük azt a fejlődési folyamatot, mely által az ember állati tudatból szuperlénnyé vált.
Minden templomnak volt egy szent tava, melyben reggel a papok megmerítkeztek tisztulásként a templomi szertartások előtt. Ezután következett a Szertartások Csarnoka. Az egyenes lépcső jelképezi a lélek leszállását a földre, hogy anyagba sűrűsödve megismerje a Világegyetem törvényeit.
A Tűz kamrájában égett az anyag első megnyilvánulása, itt adták át az áldozatokat Hathornak, a női princípiumnak, aki az élet működését szabályozza a Földön.
Az Aranybárkáról már említést tettünk előző cikkünkben; innen fog majd elindulni az ünnepeken Hórusz szobrával.
A szfinx a gízai fennsíkon faragott egyetlen szikla. Ezt a helyet az ősi halottas-könyvben Rosettau-nak nevezik. 80 méter hosszú, 13 méter széles, és 20 méter magas. A test kialakításakor hatalmas kőtömböket faragtak le belőle. Ez az ókor rejtélyes alkotása, mely még ma is áll.
A szfinx oroszlántestével éppen az egyenlítő fölött 30 fokra a 30. keleti hosszúsági körön fekszik. Ez a Föld egyik leginkább diamágneses pontja. A földet itt és a 30. déli körön elektromágneses mező veszi körül.
Egy szabályos mértani mező körbeveszi a Földet. Egyenlő távolságú vonalakból áll, ezeken mozog az energia, amely életben tartja. Mátrixot alkotnak (Hartman vonalak), melyeknek számos neuralgikus pontja van. Természetes energetikai örvényeket hoznak létre, melyek képesek levitációt és súlytalanságot előidézni. A Bermuda háromszög, a Sárkány és az Ördögháromszög elismert diamágneses pontok. A piramisok és néhány ország katonai bázisai ezeken a pontokon találhatók. Az örvényeken dimenzionális kapuk jönnek létre, melyek napéjegyenlőség idején naplementekor nyílnak ki és záródnak be.
Maat a napéjegyenlőség az egyensúly és igazság istennőjének kapuja volt. A Kheops piramist ennek a tudásnak alapján építették, hogy spirituális tudást generáljon. Itt megkapták a bolygó összesűrített energiáit és nagyon magas rezgésszámot értek el,
A szfinxet Abu-hol-nak nevezték, vörösre festették. IV. Tutmózisz az ie. 15. században ünnepelte kiásásának ünnepét. A szobor az idők kezdete óta áll ott. IV. Tutmózis álmában találkozott a szfinxszel, aki megígérte neki, hogy fáraóvá teszi, ha kiszabadítja a nyakig érő homokból. Évezredekig állt homokban, többször elrendelték a megtisztítását, de aztán újból elhanyagolták. Feje kelet felé néz, évezredek óta szemléli a napfelkeltét, ahol napéjegyenlőség idején a nap felkel. 12 ezer évvel ezelőtt az Oroszlán csillagképet figyelte éjszakánként, ez megmagyarázhatja oroszlán formáját.
Egyiptom első uralkodói Hórusz követői, megvilágosodottak voltak. Aztán következtek a Bölcsek 13 ezer éven át. Az Atlantiszi kor idején élt egy olyan civilizáció Egyiptomban, amely új ciklust indított el a megörökölt tudás segítségével. A szfinxet a Hórusz-szem iskola papjai készítették a dinasztiák előtti korszakban.
Sok életen keresztül kell értékelni döntéseink következményeit, megtaláljuk a tisztelet és a tolerancia útját, mely harmóniához vezet. A fejlődés több életen keresztül vezet a megvilágosodáshoz. 12921 évvel ezelőtt jött az új kezdet. Azt a bizonyosságot testesíti meg, hogy létezik magasabb rendű bölcsesség.
A szfinx-templomot közvetlenül a szfinx elé építették, a Völgy-templom a Nílusra nézett. Abidoszi Ozíris templom. Masszív kőtömbökből épültek két szimmetrikus bejárattal fallal körül véve. A tömbök átlagos súlya 50 tonna. A tömbök nem egyformák, de milliméterre illenek a fölöttük lévő tömbhöz. A sarokköveket speciális módon faragták ki, hogy az épület energiája mindkét oldalra akadály nélkül eljuthasson. A sarok olyan összekötő elem, mely lehetővé teszi a folyadékok és energiák áramlását. A terasz tetejéről az egész tájat be lehet látni. A padlózat alabástromból készült. A tetőről jövő sugár éppen a szobrokra esett, mint a karnaki templomban is. Az özönvíz után kezdték használni a Hórusz-szem iskola papjainak szertartásaira. A napéjegyenlőség idején kihelyezték a templom teraszára az aranybárkát a a naplemente és a szfinx szemsugarát összekötő vonalon. Itt tartottak ünnepségeket a szfinx szeme előtt, éjszaka pedig feljöttek az Oroszlán csillagai. (Ezeket Kefren fáraónak tulajdonították, de sokkal korábbiak. A templom Kr.e. 4300 évvel ezelőtt keletkezett. Kefren csak újjáépíttette.
Alsó-Egyiptom hieroglikus jele a méh. Memfisz alapítója egyesítette a két Egyiptomot.
Hórusz szeme – az élet világa
A hieroglifák betűírást jelentenek. Onnan kell olvasni, amerre a madarak feje fordul. Mássalhangzókat használtak. Van olyan írás is, amely fogalmakat használ. Az agyban létrejött képek alapján használják a fogalmakat. A madár a repülés, a sólyom: kiváló látás. Azt az élményt kell felidéznie, amit a formája kelt. A testrészek tevékenységeket jelentenek. Két felemelt kar az imádkozást idézi. Két kéz mindig tevékenység.
Hieratikus írás is volt hivatalos és kereskedelmi közegben.
Demotikus írás Kr. E. 700 körül szinte gyorsírás.
Könnyebb megérteni a gondolatokat, ha történetekké alakítjuk őket.
A Szfinx tekintete
Egyiptom vallása egyistenhitű. Akiket mi isteneknek vélünk, szimbólumai az emberi tudat különböző állomásainak. Hosszú időnek kellett eltelnie az emberiség történetében, hogy megfejtsék az egyiptomi írást: arra a tudati szintre kellett eljutni, amelyben születtek.
Barátnőm, Ági fogadott fia, Karcsi felhívott, tudom-e mit szeretne anyja névnapjára ajándékul. Ági délelőtt iskolában tanít, délután az Auchanban kristályokkal foglalkozik, nincs olyan igénye, amit ki ne elégíthetne egyszerűbben és olcsóbban, mint sokan mások. Őt is leginkább lebeszélném drága ajándékok vásárlásáról: vegye meg mindenki magának azt, amire szüksége van.
De hát mégiscsak kellett valamit mondanom Karcsinak, ha már hozzám fordult.
- Szeretne elmenni Egyiptomba.
- Rendben – felelte Karcsi, és mikor akartok menni?
Úgy Jártam, mint Arany János, amikor Petőfi felajánlotta neki a barátságát. Nem elég a jutalom – írta – hát még a ráadás, „drága jobb kezed osztályosa vagyok”. Erről nem volt szó.
Ámde, ha Karcsi azt mondja, hogy megyünk, akkor nincs vitának helye.
Ágival nehezebb volt megbirkózni, hiszen őszerinte költőpénz is kell, azt pedig honnan teremtse elő. De itt már összekötöttem őket telefonon.
- Mennyi kéne, hogy legyen? – kérdezte Karcsi.
- Ne viccelj, legalább egy százas, kinek van arra pénze? – morgott a barátnőm.
- Küldöm a százast és a foglalást Interneten a bankszámládra most rögtön – jött a válasz a túloldalról, s Karcsi megszakítva a vitát, letette a kagylót. Néhány perc múlva beléptem a bankfiókomba, és ott volt a két százas a számlámon, a levelezőmön pedig a foglalás. Hát vissza már nem küldjük, az biztos.
Húsvéti szünidőben tehát Egyiptomba utaztunk. Ági először is a Szfinxet akarta látni, azonnal befizettünk arra a kirándulásra is megérkezésünk után.
A szfinx
A Szfinx a gízai fennsíkon faragott egyetlen szikla. Ezt a helyet az ősi halottas-könyvben Rosettau-nak nevezik. Az oroszlántestű, emberfejű világőr 80 méter hosszú, 13 méter széles, és 20 méter magas. A test kialakításakor hatalmas kőtömböket faragtak le belőle. Ez az ókor egyik rejtélyes alkotása, mely még ma is áll.
A Szfinx oroszlántestével éppen az egyenlítő fölött 30 fokra a 30. keleti hosszúsági körön fekszik. Ez a Föld egyik leginkább diamágneses pontja. A földet itt és a 30. déli körön elektromágneses mező veszi körül.
Egy szabályos mértani hálózat körbeveszi a Földet. Egyenlő távolságú vonalakból áll, ezeken mozog az energia, amely a Földet életben tartja. Mátrixot alkotnak (Hartman vonalak), melyeknek számos neuralgikus pontja van. Természetes energetikai örvényeket hoznak létre, melyek képesek levitációt és súlytalanságot előidézni. A Bermuda háromszög, a Sárkány- és az Ördögháromszög elismert diamágneses pontok. A piramisok és néhány ország katonai bázisai ezeken a pontokon találhatók. Az örvényeken dimenzionális kapuk jönnek létre, melyek napéjegyenlőség idején naplementekor nyílnak ki és záródnak be.
Maat a napéjegyenlőség az egyensúly és igazság istennőjének kapuja volt. A Kheops piramist ennek a tudásnak alapján építették, hogy spirituális tudást generáljon. Itt megkapták a bolygó összesűrített energiáit, és nagyon magas rezgésszámot értek el,
A Szfinxet Abu-hol-nak nevezték, vörösre festették. IV. Tutmózisz az ie. 15. században ünnepelte kiásásának ünnepét. A szobor az idők kezdete óta áll ott. IV. Tutmózis álmában találkozott a Szfinxszel, aki megígérte neki, hogy fáraóvá teszi, ha kiszabadítja a nyakig érő homokból. Évezredekig állt homokban, többször elrendelték a megtisztítását, de aztán újból elhanyagolták. Az újkorban Napoleon rendelte el a kiásását. Feje kelet felé néz, évezredek óta szemléli a napfelkeltét napéjegyenlőség idején. 12 ezer évvel ezelőtt az Oroszlán csillagképet figyelte éjszakánként, ez megmagyarázhatja oroszlán formáját.
Atlantiszi bölcsesség
Egyiptom első uralkodói Hórusz követői, megvilágosodottak voltak. Aztán következtek a Bölcsek 13 ezer éven át. Az Atlantiszi kor idején élt egy olyan civilizáció Egyiptomban, amely új ciklust indított el a megörökölt tudás segítségével. A Szfinxet minden bizonnyal a Hórusz-szem iskola papjai készítették a dinasztiák előtti korszakban.
Újabb testet-öltések
Az egyiptomi írások szerint sok életen keresztül kell értékelni döntéseink következményeit, megtaláljuk a tisztelet és a tolerancia útját, mely harmóniához vezet. A fejlődés több életen keresztül vezet a megvilágosodáshoz. 12 921 évvel ezelőtt jött az új kezdet. A Szfinx azt a bizonyosságot testesíti meg, hogy létezik magasabb rendű bölcsesség.
Bölcsesség-templomok
A Szfinx-templomot közvetlenül a szfinx elé építették, a Völgy-templom a Nílusra nézett. A harmadik bölcsesség őrző az abidoszi Ozíris templom. Masszív kőtömbökből épültek két szimmetrikus bejárattal, fallal körül véve. A tömbök átlagos súlya 50 tonna. A tömbök nem egyformák, de milliméterre illenek a fölöttük lévő tömbhöz. A sarokköveket speciális módon faragták ki, hogy az épület energiája mindkét oldalra akadály nélkül eljuthasson. A sarok olyan összekötő elem, mely lehetővé teszi a folyadékok és energiák áramlását. A terasz tetejéről az egész tájat be lehet látni. A padlózat alabástromból készült. A tetőről jövő sugár éppen a szobrokra esett, mint a karnaki templomban is. Az özönvíz után kezdték használni a Hórusz-szem iskola papjainak szertartásaira. Napéjegyenlőség idején kihelyezték a templom teraszára az aranybárkát a napkelte és a szfinx szemsugarát összekötő vonalon. Itt tartottak ünnepségeket a szfinx szeme előtt, éjszaka pedig láthatóvá váltak az Oroszlán csillagai. (Ezeket sokáig Kefren fáraónak tulajdonították, de sokkal korábbiak. Kefren csak újjáépíttette őket.)
A következő napon meglátogattuk Oziriszt, a reinkarnáció urát.
A női princípium szerepe Egyiptomban
Barátnőm fia, Karcsi, egyiptomi túrára fizetett be minket, s minthogy a női princípium megnyilvánulását kutattuk a Teremtés misztériumában, felkerestük azokat a helyeket, amelyek tízezer évvel ezelőtt a női bölcsességet voltak hivatva megjeleníteni.
Mint előző cikkünkben írtuk (A Szfinx tekintete, 05.12.20 Mágikus helyek) Egyiptom vallása egyistenhitű. Akiket mi isteneknek vélünk, szimbólumai az emberi tudat különböző állomásainak.
Ízis hozta létre a spiritualitást. Ő a női princípium. A férfi és női princípium egyenlően érvényesült az egyiptomi civilizációban. Ők tettek rendet a káoszban és őrizték annak tökéletes egységét. Az egyetlen istennek két formája van: a bölcsesség, a tudás, ezek a férfi princípiumok és a végtelen szeretettel megnyilvánuló női anyag.
Mielőtt a világ megnyilvánult, az istennek ez a két része létezett. Ezek Atum (férfi) és Nun (nő) működésbe hozza isteni akaratát. Így lesz Ptah és Szekmet. Ez ugyanaz az isten más névvel, más tulajdonságokkal.
Hathor temploma
Az északi sark fölötti csillag, a Sarkcsillag jelképezte azt az anyai erőt mely létrehozta az életet megteremtő anyagot. Hathor temploma a női alkotórésznek lett szentelve. A templom tengelye a Drakónisz csillagkép felé néz. A falak tartották távol az élet ellenségét, mely örökre fenn akarta tartani önmagát. A főbejáratot az északi oldalra helyezték. A tájolással minden esetben meg lehetett találni a Drákóniszt.
Az Alfa Drakónisztól 90 fokra találtak egy újabb jelentős csillagot, ezt Szíriusznak nevezték el. Ez volt Ízisz jelképe. Tiszteletére kijelölték a második bejáratot. Ez a bejárat keretezte azt a helyet, ahol a Szíriusz június 21-én a nyári napforduló idején felkelt. A papok tanulmányozták a csillagok mozgását és az energiájuk által létrehozott folyamatokat. Következtetéseiket a falakra vésték. A Szíriuszt, Ízis jelképét Kutyacsillagnak nevezték, s az Orion mögött található. Megjelenése a Nílus áradását jelezte. Negyven napig, az áradás idején volt látható. Ezzel nagyon fontossá lett az egyiptomiak számára. Az évet három évszakra osztották. A Szíriusz és a Nap megjelenésekor a nyári napfordulón meggyújtották a tüzet a templom tetején az egész ország számára.
Hathort a betegek védelmezőjének is nevezték, szanatóriumot építettek tiszteletére, és az orvosok tudásuk szerint mindent megtettek gyógyulásukért.
Hórusz születésének kápolnája
Ezt a kápolnát Az időszámításunk kezdetén a rómaiak építették. A falakon szerelmi jeleneteket láthatunk Ízisz és Ozírisz között, majd Ozírisz fiának születését és neveltetését. Bész istennő volt a szülő nők védelmezője, jelen volt és segített a szülésnél. Az oszlopokon jelenik meg a képe.
A Hórusz-templom bejáratán, az oszlopfőkön Hathor arcai láthatók. Mindegyik egy-egy világtáj felé néz. A templom falai domborművekkel vannak borítva, melyek megmagyarázzák a világegyetem értelmét, a reinkarnáció jelentőségét, és a szuperlénnyé válás módját.
A közemberek a házaikat a templom köré építették, így a mindennapi életben is helyet kapott a megvilágosodott papok bölcsessége.
Karnaki templom
Az Élet Csarnokában írnokok dolgoztak papiruszokon. A csillagászati feljegyzések mind másolatba kerültek, így megmaradhattak a perzsa pusztítás ideje után is. Innen juthatunk a Jelenések Csarnokába, mely egy hat oszlop által alátámasztott kamra.
Ozírisz kápolnájában megismerhetjük azt a fejlődési folyamatot, mely által az ember állati tudatból szuperlénnyé vált.
Minden templomnak volt egy szent tava, melyben reggel a papok megmerítkeztek tisztulásként a templomi szertartások előtt. Ezután következett a Szertartások Csarnoka. Az egyenes lépcső jelképezi a lélek leszállását a földre, hogy anyagba sűrűsödve megismerje a Világegyetem törvényeit.
A Tűz kamrájában égett az anyag első megnyilvánulása, itt adták át az áldozatokat Hathornak, a női princípiumnak, aki az élet működését szabályozza a Földön.
Az Aranybárkáról már említést tettünk előző cikkünkben; innen fog majd elindulni az ünnepeken Hórusz szobrával.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)